Asztalfoglalás
Rendezvényszervezés

Amikor a szigorú rend keveredik a pogány hagyományokkal - Népi szokások Húsvétkor

A Húsvét az egyik legnagyobb keresztény ünnep, a hitéletben roppant szigorú megkötések és szabályok vonatoznak a megünneplésére, hiszen Jézus feltámadására emlékezünk ilyenkor. A népi hagyományok sem engednek sok eltérést, viszont keverednek a pogány szokásokkal, így vidámak, életigenlők, átjárva a tavasszal, a zsongással, és némi pajzánkodással is. 

Húsvéti tojás

Bár a húsvéti szokások a nagyvárosokból mára nagyrészt kikoptak, legfeljebb a kisebbeknek okoz izgalmat, a vidéki településeken, falvakban még élénken élnek a húsvéti hagyományok. Hangosan, vidáman és színesen ünnepelnek. A városoktól távol nem szokás elrejtőzni a locsolkodók elől, sőt készülnek a betérőkre, bárki szívesen látott vendég. Egyben biztosak lehetünk: a vidéki Húsvétban minden fontos szimbólumot, jellegzetességet megtalálunk.

És míg vallási szempontból a vasárnap a jelentősebb, a népi hagyományok nagy része Húsvét hétfőre fókuszál. A pogány szokásoknak szoros kapcsolatuk van a vallással, de egyedi és igen vidám formában jelennek meg. 

 

 

 

Húsvéti szokások

Locsolkodás

Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víznek megtisztító, megújító erőt tulajdonítanak, amely eleinte Húsvét hétfőn néhány vödörnyi jeges víz formájában jelent meg, általában hatalmas sikoltozások közepette, később azonban, főleg a városokban finomodott helyzet, és a víz helyét illatosabb és kellemesebb forma vette át, a parfüm vagy kölni. Jó esetben parfüm. Rossz esetben kölni – ennek eltűntetéséhez jó néhány hajmosásra volt szükség, valamint az osztálytársak és kollégák türelmére, hogy elviseljék a szemet is könnybe árasztó, mindent átható illatokat. 

 

 

Locsolkodás Húsvétkor

 

 

A locsolkodás, mint a legtöbb hagyomány, nem választható el a Bibliától. Az írás szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal is kapcsolatban van, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. Amúgy a lányok nyakon öntése annyira régi szokás magyar földön, hogy már a 17-dik században is írtak róla.

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány, de van utalás rá a szláv hagyományokban is, szoktak helyenként locsolkodni Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában és Lengyelországban is. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, mert még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A hagyománykövető apró falvakban még mindig él ez a szokás. A városokban, illetve illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást.

 

Piros tojás:

A régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni az egész világon. A piros szín azonban nem csak a vért, hanem az életet, a menstruációs vért is jelképezi, mint a női termékenység jelét, ezért a piros tojás szerelmi ajándék is lehet húsvétkor válaszként a locsolásra.

A Húsvét a termékenység ünnepe is, ezen keresztül kívánták az emberek a bő termést és a jó háziállat szaporulatot kívánni. Ezért kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

Nálunk a locsolásért cserébe hímes, de legalábbis festett tojás jár a fiúknak. Sok változata és technikája létezik mind a tojáshímzésnek, mind a festésnek.

 

 

Húsvéti hímes tojások

 

 

„Zöld erdőben jártam” – az elmaradhatatlan szokások

Locsolóvers

A locsolóvers szinte már önálló műfajjá fejlődött. Általában ezen keresztül kérnek a legények engedélyt a locsoláshoz, sokszor azonban humorosan fenyegetnek is, sok versben pedig megtalálható az évődés, a pajzán provokáció. Vannak állandó versek, amelyek már régóta használatosak, de sokszor a fiúk helyben költenek egyet.

Vesszőzés

A locsolkodással egyenértékű szokás volt a vesszőzés. Ezt egy vékony korbáccsal végezték el a fiúk, amelyet fűzfaveszőből fontak és Sibának nevezték. Ezzel csapkodták meg a lányokat, akik cserébe a szalagra vesszőt kötöttek, majd a fiúkat borral vendégelték meg. A szokás ismert Csehországban és Szlovákiában is.

Hajnalfa

Húsvéthétfő hajnalán a fiatalemberek a kiszemelt lány kerítéséhez egy fiatal fát erősítettek, majd bebocsátást kérve, alaposan megöntözték a leányzót.

Kókányolás

Ezt a hagyományt a legények az ajándékba kapott tojásokkal játszották, két tojást addig kocogtattak össze, míg az egyik el nem tört. Akié ép maradt, az nyert. Kókányolásnak nevezték a tojásvágást is. A tojást letették a fal tövébe, és öt tyúklépés távolságból kellett belevágni a pénzérmét. Ha beletalált a pénzzel úgy, hogy az megállt a tojásban, akkor a kókányoló nyerte a tojást.

 

A húsvéti szimbólumok eredete

A tojás: az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.

A húsvéti nyúl: eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX. század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják.

 

 

Nyuszik Húsvétkor

 

 

A bárány: az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek helyét az utóbbi időben a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget.

A barkaág: szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka Magyarországon a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.

 

 

Barkaág Húsvétkor




Asztalfoglalás a Salon Étterembe

Salon Étterem Étlap

Salon Étterem Galéria





LEGFRISSEBB HÍREK


Elegáns partnertalálkozó helyszín Budapest - Ismerje meg a leggyönyörűbb helyszínt!

A sikeres vállalatok üzletei folyamatainak elengedhetetlen eszköze, az elegáns helyszínen megrendezett partnertalálkozó céges rendezvények. Bemutatjuk, hogy miért a Salon Étterem a legjobb elegáns partnertalálkozó helyszín Budapesten!

Budapest legjobb étterme címet nyert a Salon Restaurant - a Magyar Konyha Gasztromagazin kiváalsztása során éttermünket szavazta meg a legjobb budapesti étteremnek!

Budapest legjobb éttermét kereste a Magyar Konyha Gasztromagazin 2016-ban is. A listát kiadványukban 2016. decemberében közölték, amely az első 10 legjobb budapesti éttermet (is) tartalmazza. Hatalmas megtiszteltetés, hogy éttermünk, a Salon Restaurant nyerte el az első helyezést – és gratulálunk a lista többi kiváló éttermének is.

Hogy készülnek a gasztronómiai élményt nyújtó fogások? Tekintsen be a kulisszák mögé: bemutatjuk konyhánkat és csapatunkat!

Ahogy mondani szokás, minden sikeres ember mögött egy kiváló csapat áll… Így igaz ez kiváló chefünkre, Wolf Andrásra is. De gondolkodott már azon, hogy készülnek a gasztronómiai különlegességek? Alábbi cikkünkben betekintést engedünk konyhánk mindennapjaiba!


További hírek >
Salon Restaurant TripAdvisor