Asztalfoglalás
Rendezvényszervezés
| Szerző: Salon Restaurant

Kincsre épült Magyarország - A gyógyvizes fürdőkultúra útja

Magyarország alatt igazi kincs rejtőzik. Gyakorlatilag nincs olyan sík terület idehaza, ahol ha fúrnak, ne valamilyen összetételű termál víz bukkanjon elő. A jótékony hatásokra már az ókorban felfigyeltek. Az akkor magyarországi területen gyönyörű fürdők emelkedtek országszerte, ehhez pedig igazi fürdőkultúra formálódott, amely része volt gazdag és szegény ember életének egyaránt. A századok alatt bőven értek minket mindenféle fürdős hatások, amelyek mind a mai napig részei fürdőkultúránknak. 

Gyógyvizek Magyarországon - Salon étterem

A gyógyvizek

A gyógyvizek közé tartozik az ásványvíz, borvíz és a termálvíz is. Ezek a fizikai tulajdonságok, vagy kémiai összetétel miatt gyógyító hatásúak. Ihatjuk és fürödhetünk is bennük, persze nem mindegy, milyen gyógyvizet mire használunk, ez összetételtől és rendeltetéstől függ elsősorban.  

A termálvíz gyógyhatása már elődeink előtt is ismert volt, és nem egyszer szinte bibliai erőt tulajdonítottak neki. A gyógyvizek azért varázslatosak, mert a föld mélyén magukba oldják azokat az ásványi anyagokat és sókat, amelyek a különböző betegségek legyőzéséhez nélkülözhetetlenek. Például rengeteg mozgásszervi betegséget gyógyítanak ezekkel.

 

 

 

A római kori fürdők

A római hódítás idején Magyarország is provincia lett, amelynek nagyon sok előnye is volt. Például megismerhettük a rómaiak magas fokú fürdőkultúráját, amely hozzánk is eljutott, elsőként fürdőépítések formájában. Közülük eddig 23 romjait találták meg a régészek. A mozaikpadlós, falfreskós fürdők a társasági élet színterei is voltak, hiszen sok helyütt építettek hozzájuk éttermeket, kisvendéglőket. A fürdők a közösségi élet színterei voltak: a társadalom minden rétege képviseltette magát ezekben, így eszmét cserélhettek az élet aktuális ügyeiről, és mindeközben fel is frissülhettek. 

Padlófűtéssel melegítették a vizet és a levegőt is. Kiterjedt méretüket pedig többek között annak köszönhették, hogy a férfiak és a nők nem fürödhettek együtt, így külön épületszárnyakat húztak fel. Helyhiány esetében sem engedtek a ledérségnek, megosztották a napot, délelőtt a hölgyek, délután az urak használhatták a thermákat. 

A fővárosban a mai napig őrzi a Római part elnevezése ennek a kornak az emlékét. Itt a legionáriusok és polgárok honosították meg a fürdőkultúrát, amelyet az eredetileg itt élők is szívesen átvettek. A termálvizet a mostani Római Fürdő területéről vezették át vízvezetékeken keresztül. Aquincumon kívül a mai Hajógyár-szigeten is volt fürdő, utóbbi a helytartó palotájában foglalt helyet. A rómaiak fürdőépületei azonban nem csak Óbudán, hanem többek között Nemesvámos-Balácapusztán, Balatongyörökön és Örvényesen is megtalálhatók voltak.

 

Középkor virágzás és a pestis

A honfoglalást követően, az első igazán jelentős emlék 1178-ból való, amikor már a mai Lukács- és Császár-fürdő területén létezett a Felhévíz nevű település. Itt végezte betegápoló tevékenységét a Szent János rend, akik a Gellérthegy lábánál kórházat és fürdőt alapítottak, ez a mai Gellért fürdő helyén működött. Mátyás korában már „királyi fürdőknek” hívták a fürdőházakat, mivel maga a király is rendszeresen látogatta őket. Bizonyítja ezt a várból a Rác-fürdőhöz vezető fedett folyosó is. 

1536-ban pedig Oláh Miklós esztergomi érsek beszámol arról, hogy a budai Felhévíz gödreiben felgyűlő meleg vízben a parasztok és szőlősgazdák rendszeresen fürdőt vettek. Ez a szokás a mai Lukács fürdő környékén évszázadokig fennmaradt, egészen a XIX. századig. A fürdőkultúra a középkor második felében egész Európában hanyatlásnak indult, mert elterjedt az a felfogás, hogy a pestisjárványokat a víz is közvetíti, ezért bezárták a fürdőket.

 

A török hódoltság újabb hévízi aranykora

A pestis pusztítása után Magyarországon megjelentek a törökök, a fürdőkre nézve azonban csak jót hoztak. A gyógyvízforrásokra épített, merőben más és sajátos stílus a közösségi fürdőkultúrát testesítette meg. 

A Duna jobb oldalán több fürdőt is építettek, ezek közül négy kiépített hévíz, kettő gőzfürdő, egy hammám, egy pedig a pasa fürdője volt. Előbbi épített fürdő volt, művészi kivitelezéssel és díszítéssel. A hammámokat vallási okokból a források fölé építették, mert az iszlám szerint tisztálkodásra csak folyóvíz alkalmas. A hammám mellett termálfürdőket is létesítettek.

Ebből az időből maradt ránk a Rudas-fürdő és a Király gyógyfürdő törökfürdője, illetve a Rác-fürdő kupolás medencéi, valamint a korszak legjelentősebb törökfürdője, a feltehetően Szokoli Musztafa által épített Veli bég fürdő, mely ma az Irgalmasok Veli bej fürdője néven működik.

 

A 18. és 19. század – amikor újra felfedezik a kincset

A török uralom után a fürdők leromlottak, nem törődött velük senki. Csak a 18-dik században kezdtek újra foglalkozni a budai gyógyvizekkel és a testre gyakorolt hatásukkal. 1721-ben jelenik meg a hazai balneológia első jelentős műve, Stockert Lőrinc Thermographia Budensis című kiadványa, mely nem csak tudományos munkavolt, hanem a budai fürdőket is népszerűsítette.  Mária Terézia 1762-es rendelete alapján kezdték analizálni és jegyzékbe foglalni a gyógyvizeket. 

A budai fürdők harmadik nagy korszaka a felvilágosodás korában kezdődött. A tisztálkodási szolgáltatások nem váltak el a gyógyfürdő kultúrától, hiszen az egyes intézmények a tisztasági fürdők mellett testápolást, orvosi szolgáltatásokat is kínáltak. Ebben az időszakban kezdik átvenni az orosz népi fürdőzés elemeit, ezért a gőzfürdőket orosz gőzfürdőnek nevezték. Ezt a nők és férfiak együtt használták, nyírfavesszővel csapkodták egymást, majd testüket hideg vízben hirtelen lehűtötték.

1812-ben kezdték összegyűjteni a hévforrások gyógyerejéről szóló adatokat, melyből Magyarország első hidrográfiája is elkészült. Az orvostudományok, a balneológia, és a mélykúti fúrási technika vívmányai új lökést adtak a fejlődéshez. Ismertté vált Magyarországon az északi fürdőkultúra is, amely főleg hőhatásokon alapult - ilyen volt a szauna, a hőlég- és gőzkamrák, és a hideg vizes medencék.

 

Újabb gyógyvizes hullám - napjainkig

A budapesti fürdőkultúra újabb fellendülése a 19. század második felére tehető. Ebben az időszakban sok gyógyvizes kutat fúrtak, számos fürdő megújult és újjáépült, így a Császár- majd később a Lukács-fürdő is. Megépült a margitszigeti Szent Margit Gyógyfürdő, elkészült a Rudas-fürdő uszodája. 

1891-ben megalakult az Országos Balneológiai Egyesület, melynek tagjai között számos neves szakember volt. Céljak között szerepelt, hogy széles körben megismertessék és népszerűsítsék a hazai fürdőket és vizeket, hogy gyarapítsák a balneológiai- és orvostudományi ismereteket. 1922-ben megalakult a Budapest Fürdőváros Egyesület, 1949-ben pedig a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Községi Vállalata, ennek kezelésbe kerültek az államosított magánfürdők. A rendszerváltás után számos budapesti gyógyfürdő rekonstrukciója megkezdődött: ekkor tették rendben a Széchenyi Gyógyfürdőt, a Lukács fürdőt, valamint a Gellért műemléki felújítását is elvégezték. 

 




Asztalfoglalás a Salon Étterembe

Salon Étterem Étlap

Salon Étterem Galéria





LEGFRISSEBB HÍREK


Levesek - Salon Étterem

Egészséges életmódunk elengedhetetlen része a leves. Laktató, gazdag, és ha beleássuk magunkat a leves receptek sokaságába, minden napra találhatunk kedvünkre valót. Sokban segíthet megtartani a vonalainkat, ha tisztában vagyunk azzal, mivel tudjuk kalóriaszegényebbé, ám nem kevésbé finommá és laktatóvá varázsolni az egyik legváltozatosabb fogásunkat.

Étterem Budapest - libamáj

A libamáj igen hosszú múltra tekint vissza, és az évezredek alatt sem veszített népszerűségéből. Igazi luxusfogásnak minősül - na nem csak a különleges íze és állaga, hanem a benne rejlő rendkívül jó hatású összetevők miatt is. Magyarországon hungarikum, de természetesen a világ más tájain is előszeretettel fogyasztják.

Tészta ételek a Salon Restaurant étlapján

Bár szokás a tésztákat az olaszokhoz kötni, ez a ma már világszerte népszerű étel mégsem olasz vívmány. Kínából származik, bár tény, hogy az olaszoknak is volt közük ahhoz, hogy Kínában megjelent a búza. Addig ugyanis a kínaiak kölesből és egyéb terményből, például rizsből készítették a saját tésztájukat, a pinget. Miután megismerték a római őrlési technikát, a malomkövet, egyre többfelé használták fel a búzát a tésztákhoz. De hogy a bolognai spagetti sem olasz találmány? Ennek is megvan a története.   


További hírek >
Salon Restaurant TripAdvisor