Asztalfoglalás
Rendezvényszervezés

Folyékony kincsek Budapesten A legszebb történelmi fürdők a fővárosban

Nemzeti kincsre épült Magyarország. Budapest például az egyetlen a fővárosok vagy metropoliszok sokaságában, ahol száznál is több termálforrás és ezekre épülő kutak vannak. És ahol majdnem 50 olyan fürdő üzemel, ahol ma is ezekre a forrásokra alapoznak. A világelsőséget nem csak a geológiai adottságok bizonyítják, hanem például az is, hogy a gyógyfürdőjéről is híres Gellért Szállóban alakult meg 1937-ben a Nemzetközi Fürdőszövetség, amelynek örökös székhelyéül Budapestet választották. 

Termálfürdők Budapest - Salon Restaurant

Hazánk és különösen Budapest fürdői több különféle hatásnak köszönhetik megjelenésüket, kialakításukat. Így például találunk római, török fürdőre, orosz és skandináv hatásokra is példát, ám ez a sokszínűség igen jót tesz a népszerűségüknek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gellért Gyógyfürdő

 

A mai Gellért gyógyfürdő helyén a Sáros-fürdő állt, ezt évszázadokon keresztül az egyszerű emberek használták fürdőként. A Sáros fürdőt 1917-ben lebontották, helyére a Gellért szálló és gyógyfürdő épült. A világháborúban a fürdő női részlege súlyosan megsérült, az épület komplex felújítása 2007-ben kezdődött meg. A Gellért mai napig a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szent Lukács gyógyfürdő

Hogy a bőség zavara okozta-e, nem tudni, de a mai Szent Lukács gyógyfürdő területén lévő hőforrások energiáját eredetileg lőporgyártásra és gabonaőrlésre használták. Később persze rájöttek, hogy érdemes fürdőt építeni itt, 1857-től meg is kezdődtek a munkálatok. 1894-ben építették fel a gyógyszállót, az iszapfürdőt, a népgyógyfürdőt, a népgyógyászati osztályokat és az uszodákat. 1979-ben itt nyílik meg az első magyarországi komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg. Az épület átfogó rekonstrukciója 1999-ben kezdődött el. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Széchenyi Gyógyfürdő

A Széchenyi fürdő területén 1878-ban találtak 970 méteres mélységben gyógyvizet, 1913-ban pedig Czigler György tervei alapján építették fel a fürdő épületét. Ez 1927-ben női és férfi népfürdőosztállyal és strandfürdővel bővült. Olyan népszerű volt a fürdő, hogy a termálvíz igény fedezésére 1936-ban egy újabb kútfúrásba kezdtek. A II. világháborút csupán kisebb sérülésekkel vészelte át. 1952-ben vezették be a fiziko- és elektroterápiás kezeléseket, valamint a sós kádfürdőt. 1981-ben a férfi néposztály működése leállt és helyén társas, fürdőruhás gyógyfürdő osztályt létesítettek. Ezt követően pedig a női néposztály helyén megkezdődött a nappali kórház kialakítása, mely egy komplex fizikoterápiás részlegként működik jelenleg is. A fürdő komplex felújítási munkálatai 1997-ben kezdődtek meg.

 

 

 

 

 

 

 

Király Gyógyfürdő

A fürdőt eredetileg Arszlán budai pasa kezdte építeni, majd Szokullu Musztafa budai beglerbég fejezte be. Mivel a fürdőt azért építették, hogy várfalon belül ostrom idején is biztosítva legyen a fürdősi lehetőség, ezért a fürdő sem építése idején, sem ma nem rendelkezik önálló termálvíz-bázissal. A Király fürdő épülete jelenlegi formáját a XVIII. században nyeri el. A második világháború során az épület megsérül, 1950-ben újítják fel teljesen. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Veli bej gyógyfürdő

Ahol gyógyulni lehet, méghozzá kellemesen fürdőzve. Az Irgalmasok Veli Bej Fürdője Budapest egyetlen koedukált török fürdője. A gyönyörűen felújított török fürdő öt különböző vízhőmérsékletű török medencéje mellett kialakítottak egy vadonatúj wellness részleget is. Ebben többek között jakuzzit, két gőzkamrát, finn és infraszaunát, masszázszuhanyokat, jégkészítő gépet, hydroxeur- és tangentorkádat is találhatunk, Kneipp-sétálóval, úszómedencével és masszázzsal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Rudas gyógyfürdő

Már a középkorban is üzemelt a mai Rudas helyén egy fürdő, amelyet Szokollu Musztafa budai beglerbég 1571-72-ben átépítetett. Fokozatos fejlesztése, bővítése a Buda felszabadítása utáni évszázadokban kezdődött. 1896-ban nyitották meg az uszoda-csarnokot, 1928-ban hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították. A Rudast 1936-tól csak férfiak látogathatták, 2005-ben – miután befejeződött a fürdő felújítása – bevezették a külön női napot, valamint koedukált fürdési napokat is. 

 

 

 

 

Rác gyógyfürdő

Valószínűleg ez a legrégebbi törökfürdő. Buda visszafoglalása után sértetlen maradt, és a többi fürdőhöz hasonlóan a Királyi Kamara tulajdonába, majd magánkézbe került. 1860-ban már a Heinrich-család tulajdonában volt, akik 1864-65-ben Ybl Miklós tervei alapján felújíttatták, 1870-ben pedig kibővítették a fürdőt. 1935-ben vásárolta meg a főváros. A második világháború súlyos nyomokat hagyott rajta, ezeket csak ideiglenesen állították helyre, így üzemelt 1963-ig. Ekkor két évre bezárták az intézményt egy átfogó helyreállítás miatt, a háborúban megsérült női részleget azonban az Erzsébet hídhoz vezető út kiépítése miatt elbontották. Az épület teljes felújításáról a tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. A nagyszabású rekonstrukció 2011 elejére elkészült, azonban egy elhúzódó jogvita miatt a fürdő csak évekkel később tudott megnyitni.  




Asztalfoglalás a Salon Étterembe

Salon Étterem Étlap

Salon Étterem Galéria





LEGFRISSEBB HÍREK


Levesek - Salon Étterem

Egészséges életmódunk elengedhetetlen része a leves. Laktató, gazdag, és ha beleássuk magunkat a leves receptek sokaságába, minden napra találhatunk kedvünkre valót. Sokban segíthet megtartani a vonalainkat, ha tisztában vagyunk azzal, mivel tudjuk kalóriaszegényebbé, ám nem kevésbé finommá és laktatóvá varázsolni az egyik legváltozatosabb fogásunkat.

Étterem Budapest - libamáj

A libamáj igen hosszú múltra tekint vissza, és az évezredek alatt sem veszített népszerűségéből. Igazi luxusfogásnak minősül - na nem csak a különleges íze és állaga, hanem a benne rejlő rendkívül jó hatású összetevők miatt is. Magyarországon hungarikum, de természetesen a világ más tájain is előszeretettel fogyasztják.

Tészta ételek a Salon Restaurant étlapján

Bár szokás a tésztákat az olaszokhoz kötni, ez a ma már világszerte népszerű étel mégsem olasz vívmány. Kínából származik, bár tény, hogy az olaszoknak is volt közük ahhoz, hogy Kínában megjelent a búza. Addig ugyanis a kínaiak kölesből és egyéb terményből, például rizsből készítették a saját tésztájukat, a pinget. Miután megismerték a római őrlési technikát, a malomkövet, egyre többfelé használták fel a búzát a tésztákhoz. De hogy a bolognai spagetti sem olasz találmány? Ennek is megvan a története.   


További hírek >
Salon Restaurant TripAdvisor